A TOKAJI bor maga a történelem

Tokaj-Hegyalja, Tokaji borvidék, „Tokaj” – Aszú, Szamorodni, Furmint, Hárslevelű…Hello, Itt Minden Jó!

Borvidékünk évszázados szőlőtermesztési -és borkészítési hagyománya nyomán

a világörökség része és a 18. századtól a világ első zárt borvidéke.

A Tokaji Aszú a világ legkülönlegesebb természetes édes bora.

„Folyékony aranyunk” egyedülálló koncentráltsága a cukor, a sav, az illatok, ízek és zamatok páratlan harmóniájának köszönhető.

A természetadta kivételes termőhely mellett régiónkban hosszú és száraz az ősz. A napsütéses nappalok és párás hajnalok kedveznek az érett szőlőszemek töppedésének, majd aszúsodásának /itt említsük meg a botritiszt!/.

Mindez ritka adottság!

 

A helyi pincészetek a dűlők karakterének megismerésével egyidejűleg, már több mint húsz éve száraz fehérborokat is készítenek.

Tradicionális édes boraink mellett prémium száraz Furmintok és Hárslevelűk hódították meg a hozzánk érkező borkedvelőket -és fogyasztókat.

E két fő szőlőfajtán kívül csak a Sárgamuskotály, Kövérszőlő, Kabar és Zéta szőlőből származó borok kaphatnak eredetvédett „Tokaji” minősítést borvidékünk  27 településén.

Kóstoljátok meg a Simkó Pincészet borait és érezzetek rá Tokaj-Hegyalja ízére!

 

 

A Tokaji borvidéken 1737-ben a világon elsőként alakítottak ki eredetvédelmi rendszert, ahol a szőlő és borok származását szabályokban rögzítették. Sok ország régiója követte ezt a példát, de ez jól mutatja, hogy a magas minőségre való törekvés Tokaj-hegyalján már évszázadok óta jelen van. Tokaj szőlőtermesztési hagyományairól már a XIII. századtól rendelkezésre állnak írásos emlékek.

A XIV. században a földalatti pincék építése kiteljesedik, számuk jelentősen megnő, ekkor építik ki a Tokaji borvidékre jellemző többemeletes pincelabirintusokat. Az 1500-as években megjelentek Tokaj-hegyalján a lengyel kereskedők, akik elsőként kezdték el a Tokajit Európa szerte ismertté tenni. 1631-ben Szepsi Laczkó Máté református lelkész (1576-1632) elkészítette az első aszút a sátoraljaújhelyi Oremus-dűlő szőlő terméséből Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony részére. Az aszú azóta is a borvidék egyik legfontosabb és legismertebb kincse. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben Budapesten tartott ülésén fogadta el azt a felterjesztést, ami a világörökség részévé tette a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat. A kiadvány célja, hogy bemutassuk e borvidék természeti adottságait, történelmét, társadalmi viszonyait, szőlő- és bortermelését, illetve turisztikai adottságait. 

A Tokaji borvidék a következő értékek alapján vált világörökségi helyszínné: • a világ első zárt borvidéke (olyan termőhely, amelynek termékei megkülönböztetett védelemre érdemesek) • a vitis tokaiensis – a miocén-kori ősszőlő lelőhelye • a cladosporium cellare (nemes pincepenész) élőhelye • a vidék erdői adják a hordó anyagához a kocsánytalan tölgy fáját • itt találkozik a kaukázusi és a római borkultúra, népek és vallások települési öröksége, sokrétű társadalmának építészeti emlékei, szüreti ünnepei, történelmi borpincéinek földalatti mennyországa, a hely, a táj és az ember évezredes összetartozása.

1